Dobos Balázs hozzátette, mindez azért kulcsfontosságú, mert jól láthatóan a fenntartható vállalati működés, a zöld átállás napjaink egyik meghatározó versenyképességi kérdésévé vált. Az pedig a gyakorlatban nagyon nem mindegy, hogy mennyi ideje van felkészülni egy-egy gazdasági szereplőnek, milyen szakértői segítséget tud igénybe venni, és mennyire találkozik segítő hozzáállással akár az állami, akár a szakértői oldalon.

Zöld kitörési pontok az üzleti életben

Az ESG – az Environmental, Social, Governance rövidítése – a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és a felelős vállalatirányítást célzó keretrendszer, amelyet az Európai Unió jogszabályi szintre emelt. A kormány 2023 végén terjesztette be az ESG-törvényt, amelyet az Országgyűlés elfogadott, létrehozva ezzel a nemzeti ESG-keretrendszert. Ennek célja, hogy a világgazdaság fenntartható működésre történő átállása során a magyar vállalatok versenyképességét garantálja.

A szakmai igazgató az ESG-törvény esetében nem az adatszolgáltatási kötelezettséget emelte ki, szerinte ugyanis az új szabályok adminisztrációs teher helyett sokkal inkább lehetőséget és gazdasági előnyöket jelentenek. Mivel a fenntartható vállalati működés azzal is jár, hogy a cégek energiahatékonyabban működnek, jobban figyelnek a hulladékgazdálkodásra, bevezetik a körkörös gazdasági modelleket a saját működésükbe, vagy éppen növelik a munkavállalói elégedettséget.

Gazdasági jóllét: új időszámítás kezdődött

A Makronóm Intézet több éven át tartó munkájának eredményeként nemrég bemutatta a fenntarthatósághoz kapcsolódóan a Harmonikus Növekedési Indexet is. A HNI felmérésnek hat alappillére van: a gazdasági, a pénzügyi, a környezeti fenntarthatóság, a munka- és tudásalapú társadalom, a társadalmi és a demográfiai fenntarthatóság. Ezek vizsgálata alapján készül a 0 és 100 közötti adatalapú mutató a gazdasági fejlettségről.

Az index 32 változóját csaknem 50 tényezőből választották ki. Dobos Balázs kiemelte: Magyarország az egyik legmagasabb átlagos éves növekedést mutatta fel a vizsgált időszakban, 2005 és 2021 között, ezzel a globális rangsorban a 29. helyen áll. 2012-ben volt egy trendforduló, azóta dinamikus előrelépést tudtunk elérni.

A visegrádió régiót tekintve Szlovákia és Csehország néhány hellyel előrébb van a globális listán, Lengyelország néhány hellyel hátrébb. Ausztria az élbolyban, a 11. helyen szerepel, Románia viszont csak a 46. helyen áll.

Hallgassa meg Nyul Zsuzsa interjúját, amelyben a Makronóm Intézet ESG-kutatásáról is kérdezte a szakértőt. Szó volt arról is, hol tartanak most a hazai vállalkozások a zöld átállásban, hogyan ítélik meg az ESG-szempontokat, mennyire igénylik a tanácsadók segítségét, és a beszállítóként dolgozó kkv-knak miért válhat idő előtt fontossá az ESG-jelentés összeállítása.